TBSZ jogszabályi háttér

Tartós Befektetési számlák

2010. január 1-jétől az SZJA tv. a pénz- és tőkepiacon kínált termékekbe történő tartós befektetést az adott befektetésen elért hozam, ügyleti nyereség – a lekötés időtartamának figyelembe vételével – alacsonyabb mértékű adóztatásával ösztönzi [SZJA tv. 67/B. §].

A kedvező szabályokkal akkor lehet élni, ha befektetési szolgáltatóval (Társaságunkkal) vagy hitelintézettel (Erste Bank) TBSZ szerződést köt. A TBSZ szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek a TBSZ számlából származó jövedelem tekintetében a TBSZ számlára vonatkozó speciális adózási szabályokat alkalmazzák.

Egy naptári éven belül Társaságunkkal egy TBSZ befektetési száma szerződés köthető, ezzel párhuzamosan egy pénzintézetnél (pl. Erste Bank) egy naptári éven belül további egy olyan szerződés köthető, amely alapján a befizetett összeget kamatozó bankbetétekben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is) helyezi el.

Fontos megemlíteni, hogy a fent említett szerződések között nincs átjárhatóság, azaz a Társaságunknál és pl. az Erste Banknál nyitott TBSZ számlák nem vonhatók össze.

A számlanyitás évében (ún. „gyűjtőév”) TBSZ számlánként minimum 25.000 forintot (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszközt) kell befizetni a számlanyitással egyidejűleg. A befizetés összege a számlanyitás évében korlátozás nélkül (akár több alkalommal is) növelhető és befektethető. A befizetés nem csak készpénz, hanem átutalt összeg is lehet. Meglévő pénzügyi eszköz áthelyezésére nincsen lehetőség, kivéve, ha NYESZ számlán lévő befektetés kerül átalakításra TBSZ számlaként.

Az induló évben összegyűlt pénzösszeg a következő évtől minősül lekötött pénzösszegnek. Az elhelyezés naptári évét követően további befizetéssel már nem növelhető, csak ETÜ-ben lévő pénzügyi eszközre, illetve kamatjövedelmet eredményező pénzügyi eszközre (pl. befektetési jegy). A számlán elhelyezett pénzeszközök hozama természetesen az adott évi TBSZ számla összegét növeli. [SZJA tv. 67/B. § (3) bekezdés].

A kedvező adózási szabályok alkalmazásának további feltétele, hogy a befektetés révén elért hozamokat (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség) a számlanyitás évét követő legalább három naptári évben, valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben Társaságunk által vezetett lekötési nyilvántartásban legyen nyilvántartva [SZJA tv. 67/B. § (2) bekezdés].

A TBSZ számlából származó jövedelemnek (ún. lekötési hozamnak) minősül  a TBSZ szerződés rendelkezéseiben foglalt feltételek alapján elhelyezett pénzösszegnek  Társaságunkkal megkötött TBSZ számlával történő lekötése révén a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek (melybe beleértendő a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értéke is) a lekötött pénzösszeget meghaladó része [SZJA tv. 67/B. § (1) bekezdés].

Társaságunk lekötési hozamot állapít meg tehát:

• a lekötési időszak megszűnésének napjára (az ötéves lekötési időszak utolsó munkanapjára, illetve - ha a hároméves lekötési időszak nincsen meghosszabbítva - a hároméves lekötési időszak utolsó munkanapjára);
• a lekötés megszakítása napjára (ha a befektetési hozamo(ka)t akárcsak részben is felveszik, vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (az eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonják).

A befektetési hozamok állománya terhére korlátlan számú vételi-eladási, megbízás adható Társaságunk részére [SZJA tv. 67/B. § (3) bekezdés].

A hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően tett nyilatkozattal részkivétre van lehetőség. Ekkor a lekötött pénzösszeg megmaradó része tekintetében (amelynek a 25.000 forintot vagy annak megfelelő deviza értéket továbbra is el kell érnie) a lekötési időszak nem szakad meg.

Szintén nem minősül 2014. január 1-jétől a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy - ha az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tartanak igényt - az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül.

2013. január 1-től nem minősül ETÜ-nek, ezért TBSZ számla keretein belül sem végezhető, a zárt körben kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügylet.

Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír zártkörűvé történő átalakítása (kicserélése) csak abban az esetben nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az azt megillető vagyonhányadra tartanak igényt és arra pénzben jogosultak, feltéve, hogy ez a pénzösszeg a kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. A 15 napos határidő elmulasztását a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni.

A lekötési időszak megszűnésekor (három év után is, ha nincs hosszabbítás), továbbá a lekötés megszakításakor a TBSZ számla megszűnik. Az ezt követő időszakra TBSZ számlából származó jövedelem az adott szerződés alapján már nem állapítható meg, a megszűnés/megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre a jövedelem jogcíme szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. Ekkor

• ha a jövedelmet (pénzügyi eszköz esetében) a szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés/megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe,
• adókiegyenlítés ETÜ-ből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés/megszakítás napját követően kötött ügyletből keletkezett [SZJA tv. 67/B. § (9) bekezdés].

Ha a magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően TBSZ számla lekötési nyilvántartásában zárt körben kibocsátott értékpapír szerepel, az 2012. december 31-ét követően is az említett nyilvántartásban szerepeltethető azzal, hogy

• a fent említett értékpapírra 2012. december 31-ét követően kifizetett (jóváírt) osztalékot, kamatot és más hasonló hozamot, továbbá
• a fent említett értékpapír - 2012. december 31-ét követő - ETÜ keretében történő átruházása ellenében megszerzett bevételt a magánszemély TBSZ szerződése lekötési nyilvántartásában kell feltüntetni [SZJA tv. 84/W. § (5) bekezdés].

Ha a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak leteltét követően folytatni kívánja a takarékoskodást (ezért Társaságunkkal az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újabb TBSZ számlát köt), úgy az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköz lekötési nyilvántartásban tartása befizetésnek minősül. Ebben az esetben a pénzügyi eszköz tekintetében az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat kell figyelembe venni. A befizetés naptári évének az ötéves lekötési időszak utolsó éve minősül. A befektetési szolgáltatóval az öt év elteltével újra megkötött TBSZ számla esetén az újabb lekötési időszak gyűjtőév nélkül indulhat [Szja tv. 67/B. § (10) bekezdés b) pont].

A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra TBSZ számlából származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre - jogcíme szerint - a rá vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe, Adókiegyenlítés ETÜ-ből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.

Társaságunk a TBSZ számlából származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő február 15-éig igazolást ad a számlatulajdonosnak, és annak tartalmáról – nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az adóhatóságnak, továbbá a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében - az osztalékfizetést megelőzően - értesíti a kibocsátót, hogy a fizetendő osztalékból adót nem kell levonnia [SZJA tv. 67/B. § (6) bekezdés].

2012. január 1-től a törvény lehetőséget teremtett magyar forinttól eltérő devizanemben denominált értékpapírok adás-vételére is TBSZ számlán belül. A változás a már megnyitott TBSZ számlákat is érinti.

Lehetőség van külföldön vásárolt pénzügyi eszköz TBSZ számlán történő elhelyezésére is. Ebben az esetben azonban javasolt tájékozódni a kibocsátó állam adólevonási szabályaival kapcsolatban, mert a külföldi társaságok és kifizetők nem tartoznak a magyar SZJA tv. hatálya alá. Ez esetben előfordulhat, hogy a külföldi kibocsátó a keletkezett jövedelem után forrásadót von le, amely ha a TBSZ számlán nem keletkezik adóztatandó jövedelem, akkor annak beszámítására sincsen lehetőség.

átvezetés tartós befektetési számlák között

2014. január 1-től lehetőség van arra, hogy a számlatulajdonos a TBSZ számla megszüntetésével a befektetési szolgáltató, illetve a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét – a megszűnt szerződéssel azonos célra – a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, illetve hitelintézethez utaltassa (transzferáltassa) át.

Amennyiben a számlatulajdonos a lekötést átvevő befektetési szolgáltatónál (pl. Társaságunknál) a lekötési átutalással érintett állomány elhelyezési éve tekintetében már rendelkezik TBSZ számlával, úgy Társaságunk az adott naptári év tekintetében vezetett lekötési nyilvántartásban rögzíti a lekötési átutalásban szereplő pénzügyi eszközöket. A TBSZ számlán lévő papírok transzferálása adózási szempontból nem minősül a TBSZ számla feltörésének, így ennek vonatkozásában adózási kötelezettség sem merül fel.

Ez a gyakorlatban az alábbiakat jelenti. Ha a számlatulajdonosnak egy másik befektetési szolgáltatónál is van TBSZ számlája, lehetősége van azt Társaságunkhoz oly módon áttranszferáltatni, hogy a TBSZ számla kedvező adózását nem veszíti el, tekintettel arra, hogy 2014. január 1-jétől a TBSZ számla „átmozgatása” nem eredményezi adózási szempontból a TBSZ számla megszüntetését.

Amennyiben a pénzügyi eszköz transzferálása nem lehetséges, a lekötési átutalást megelőzően a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, és mint pénzeszközt kell átutalni.

Átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató a lekötési átutalással érintett pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolás) ad a számlatulajdonosnak és Társaságunknak

• az elhelyezés naptári évéről és az elhelyezés naptári évében a TBSZ számla alapján befizetett összegről (lekötött pénzösszegről),
• az átutalt pénzösszegekről, pénzügyi eszközökről, az eltranszferált pénzügyi eszközök megszerzésére fordított összegekről és
• az átutalás napjáról.

Nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő megtakarítás tartós befektetési szerződéssé történő alakítása

A NYESZ számlán lévő követelés tartós befektetéssé alakítható át. Ehhez kapcsolódóan az adótámogatásra való rendeltetésszerű jogosultságot biztosító garanciális szabályok kerültek a törvénybe. Ez azt jelenti, ha az adóévben a magánszemély NYESZ számláját TBSZ előírásai alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezi, akkor az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján NYESZ nyilatkozatot nem tehet, és a rendelkező nyilatkozata szerint az átalakítás évében, valamint a megelőző évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelő összeget 20%-kal növelten köteles az átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni [SZJA tv. 44/B. § (5) bekezdés].

A NYESZ számlán lévő követelés TBSZ-szé történő alakítása esetén

• a TBSZ-ből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken, továbbá a befizetés naptári évének az átalakítás napjának éve minősül;
• a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe.

tartós befektetési számlán keletkező jövedelem adózása

A TBSZ számlák egyik legnagyobb előnye az egyéb befektetési formákhoz képest, hogy a számlákon keletkező jövedelmek (kamat, árfolyamnyereség, osztalék) akár adómentesen is hozzáférhetők, amennyiben az SZJA tv-ben előírt feltételek maradéktalanul teljesülnek.

Az adó mértéke 0% az ötéves lekötési időszak utolsó napján megállapított lekötési hozam után.

A lekötési hozam után 10%-os mértékű az adó, ha a számlatulajdonos:

• a hároméves lekötési időszakot nem hosszabbítja meg (a lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napjára kell megállapítani),
• a hároméves lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg (a részkivéttel arányos lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napjára kell megállapítani),
• a lekötést a folytatólagos kétéves lekötési időszakban szakítja meg (a lekötési hozamot a megszakítás napjára kell megállapítani).

A lekötési hozam után 15% az adó, ha a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítják meg (a lekötési hozamot a megszakítás napjára kell megállapítani) [SZJA tv. 67/B. § (5) bekezdés].

A TBSZ számlából származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke 0%. Ha az adó mértéke 10 vagy 15%, a TBSZ számlából származó jövedelem utáni adót a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítani, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig (adóévet követő év május 20-a) kell megfizetnie [Szja tv. 67/B. § (7) bekezdés].

A TBSZ számlából származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig küld Társaságunk igazolást a számlatulajdonosnak. Az igazolás tartalmáról a név és adóazonosító jel feltüntetésével Társaságunk adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

Az osztalékról az osztalékfizetést megelőzően Társaságunk értesíti a belföldi kibocsátót, hogy a jövedelemből nem kell az osztalékadót levonnia. Külföldi kibocsátók esetén a forrásadó levonását nem a magyar SZJA tv. alapján kell levonni, így ebben az esetben előfordulhat, hogy a kifizető a keletkezett jövedelemből adót fog visszatartani.

A korábbiakban említetteknek megfelelően a TBSZ számlán lévő papírok transzferálása adózási szempontból nem minősül a TBSZ számla feltörésének és megszüntetésének, így ennek vonatkozásában adózási kötelezettség sem merül fel.

Tartós befektetési számlán keletkező jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás (EHO)

2017. január 1-től hatályát vesztette az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3/A §-a. A változás értelmében megszűnik a belföldi magánszemély 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége, mely korábban a kamatjövedelmeket és a 2013. augusztus 1-jét követően megkötött és a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően megszüntetett tartós befektetési szerződések lekötési hozamát terhelte.

---

A tájékoztató a 2014. január 1-jén hatályos adótörvények alapján készült el, így az esetleges évközi módosításokat nem tartalmazza.  Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a tájékoztató a legfontosabb adózással kapcsolatos információkat tartalmazza, azonban annak terjedelménél fogva nem biztosítja az adótörvények teljes körű ismertetését.  A befektetési szolgáltatások adózásával kapcsolatban javasoljuk, hogy keresse fel információ szerzés szempontjából a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapját www.ngm.gov.hu, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapját: www.ngm.gov.hu.  A fenti tájékoztató nem minősül adózási-, befektetési- vagy jogi tanácsadásnak, így a Társaság a tájékoztatóval kapcsolatos mindennemű felelősségét kizárja.  A befektetési döntések meghozatala előtt javasoljuk, hogy egyeztessen adószakértőjével, mert az adott befektetésre vonatkozó adójogi információk pontosan csak az Ön adózási körülményei alapján határozhatók meg.